Fogyás és munkanélküliség
Az as évet követő szerényebb népességnövekedés elsősorban az egyre jobban felerősödő születéskorlátozásra vezethető vissza, bár megemlítendő, hogy a csecsemő- és gyermekhalandóság javulása kedvezőbbé változtatta a halálozási arányokat.
Az Az utolsó három és fél évtizedben ugyan hullámzó volt a női termékenység, de trendjében csökkenő irányzatú volt, s a halandóság mértéke fogyás és munkanélküliség viszonylag igen korán Európa népességet csökkentő országai közé sorolta hazánkat, felmutatva még a demográfiai átmenet második korszakának egyéb jellemzőit is, így a házasságkötések számának és arányának csökkenését, a népesség korösszetételének torzulását, az időskorúak számának jelentős emelkedését, valamint a középkorú férfiak halandóságának romlását, a család mint társadalmi meghatározó mikroközösség értékeinek devalválódását.
Népsűrűség Az egységnyi területen rendszerint egy négyzetkilométeren élő népesség átlagos száma, azaz a népsűrűség, sokféle tényező kölcsönhatásaként jelzi az ország természeti viszonyait, gazdasági, társadalmi fejlettségének szintjét, de a települések, kisebb-nagyobb földrajzi és közigazgatási egységek infrastrukturális ellátását, fejlesztését meghatározó mutatószám is. Hazánk A népsűrűség régiónként és megyénként igen széles határok között ingadozott.
Sikerült tehát a fogyás mátrix évszázaddal korábban, a török háborúkban elnéptelenedett Alföldet újra benépesíteni és magasabbra emelni átlagos népsűrűségét, mint a Dunántúlnak. Sűrűbb és ritkán lakott területek azonban még a mikroméretű régiókban is váltogatták egymást.
A népsűrűség ben az A népsűrűség ban az Alföldi mezővárosainkban a tanyásodás felerősödése főként a külterületek fogyás és munkanélküliség gyarapította. Európában nyolc ország népsűrűsége volt nagyobb, mint Magyarországé. A lezajlott erőteljes ipari, termelési koncentráció, a mezőgazdaság kollektivizálása, nagyüzemesítése kettős folyamatot indított el.
Egyrészt jelentősen megnövelte az ipari régiók, megyék Komárom, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, ezen belül is elsősorban néhány mikrorégió, Ózd, Miskolc stb.
Másrészt csökkentette az agrárrégiók Békés, Szolnok, Csongrád megye népsűrűségét. Ez a változás együtt járt a falvak, különösen az aprófalvas tájak népsűrűségének hanyatlásával.
Jellemző, hogy a legsűrűbb és legritkább népsűrűség különbözete kétszeresére emelkedett. A népsűrűség változása magával hozta {II A népesség területi koncentrációját jól érzékelteti, hogy ben az ország minden ötödik lakosa Budapesten élt, 42 százaléka pedig vidéki városokban.
A századforduló és a II.