KisbériVárosiKönyvtár „hagyományt örökíteni és a jövőt szolgálni”


Kisbéri Városi Könyvtár




Történet

 Könyvtárunk történetéből

Különböző források arról számolnak be, hogy a századfordulón alakuló Kulturális Körök és Egyesületek a fiatalok műveltségének emelésére és a szabadidő hasznos eltöltése érdekében könyvtárakat hoztak létre településünkön.
Így a Kisbéri Ifjúsági Kör 1895. december 23-án alakuló ülésén határozott könyvtár létrehozásáról, melynek állománya 1907-ben 797 kötet volt.
Másik ilyen kezdeményezés a 1897. januárjában megalakult Katolikus Olvasókör, amely  az iskolán kívüli nevelés fontos eszközét látta egy felekezeti Könyvtár létrehozásában.
A Dunántúli Közművelődési Egyesület az akkori „községnek népkönyvtár létesítésére 1909-ben 500 koronát adományozott, s ez lett az alapja a későbbi Népművelési Könyvtárnak”. A mai városi könyvtár jogelődjét az Országos Népkönyvtári Központ megalakulását követően, a nagy könyvtár telepítések időszakában a Tatai Körzeti Könyvtár szervezte meg 1949-ben. 
A könyvtárnak mindig jelentős szerepe volt és lesz Kisbér kulturális életében.  Fejlődésében különböző korszakokat különböztetünk meg. Az első szakasz 1968-ig terjed, ekkortól van függetlenített könyvtárosa az intézménynek. A második szakasz 1973-ig tart, a Batthyány téri épületbe való költözéséig. 1973-ban Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója évében elnyerte a Petőfi Emlékkönyvtár címet, aminek alapterület-bővítés és jelentős állománygyarapítás volt a velejárója. 1977-ben volt a település fennállásának 700 éves évfordulója. Ebben az évben a könyvtár történetének harmadik szakasza zárul le azzal, hogy a további bővítések és átalakítások következtében, 330 négyzetméternyi területen, két részlegben (felnőtt és gyermek) működött. Ekkori könyvállománya több mint 15 ezer kötet, hírlapolvasójában mintegy 50 hírlap és folyóirat között válogathattak az olvasók. Ebben az időben kezdte külön gyűjteményeit a Petőfi-anyagot és a zenei gyűjteményt gyarapítani.
A könyvtár 1982-ben Kisbér és környékére kiterjedő Központi Könyvellátó Rendszert hozott létre a vonzáskörzetéhez tartozó Aka, Ácsteszér, Bakonysárkány, Bársonyos, Csatka, Kerékteleki, Súr települések könyvtáraival.
1986 mérföldkő a város életében, hiszen az addig nagyközségi rangot viselő települést várossá nyilvánítják, ami nem csak címet, hanem kötelező fejlesztéseket is megkívánt. Így volt ez a könyvtár tekintetében is. Megfogalmazódott az akkori célkitűzés, hogy a könyvtár városi rangjához megfelelő könyvtári ellátás biztosítására törekszik, szolgáltatásait modernizálja.
2000-ben, különböző pályázati források és a könyvtárosok közös akarata elindította az első számítógépeken a könyvtár állományának feldolgozását a Textlib Integrált Könyvtári Rendszerbe. Ennek köszönhetően 2002-től, a teljesen feldolgozott helyben lévő állomány számítógépes kölcsönzése bevezetésre került.
2005 júliusára felépült a város új Művelődési Központja és itt kapott helyet a Könyvtár is. Szervezetileg a Művelődési Központhoz tartozik, szakmailag önállóan végzi feladatait.
2006 ugyancsak egy fontos dátum a könyvtár életében. Ekkor kezdtük szervezni a Kisbéri Kistérségre kiterjedő Mozgókönyvtári ellátást. (Aka, Ácsteszér, Ászár, Bakonybánk, Bakonysárkány Bakonyszombathely, Bársonyos, Csatka, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely) A mozgókönyvtári normatíva felhasználása lehetővé tette, a községi könyvtárak felújítását, informatikai fejlesztéseik megvalósítását. Állományuk megújulóban van. Tizenöt könyvtárban befejeződött a könyvek feldolgozása a közös elektronikus katalógusba, így ezeken a helyeken is számítógépes kölcsönzés folyik.